At Wizz Air our priority is your safety and comfort together with providing every passanger with the best “Wizz Experience”
Na, a Wizz Experience egy életre szól valóban. Merthogy mit tesz az ember lánya? Akkoris pirosra festi a szemét, és akkoris elindul Notting Hillbe Dunaalmásról. Becsomagol, becsekkol, leveszi a cipőt, újságot vesz, leül, vár, ráhangolódik, más színben lát és mi minden más, már várja, hogy mehessen és akkor “Tájékoztatjuk a londoni járat utasait, hogy technikai okok miatt a járatot töröltük”
Így történt az, hogy a nagy dédelgetett londoni utam a következőként alakult: bementem a váróterembe, vártam, kezelték a jegyem, felszálltam a buszra, amihez képest a piroshetes reggel 7-kor nem zsúfolt, megtettem vele 20 métert, kiszálltam az “érkezés” oldalon, ellenőrizték az útlevelem (!), felvettem a bőröndöm, kisétáltam a reptérről és már haza is érkeztem. Beálltam egy 2 órás sorba, aminek a végén bejelentették, hogy a szerda este helyett csak szombat hajnalban tudok utazni. Ja bocs. Ki Zuglóba, reggel a Keletibe, s végül ismét Dunaalmáson. Még szerencse, hogy humoromnál vagyok.
Én is fel akarok szállni erre a buszra, mondta nekem a néni, fittyethányva kísérőnője ellenzésére. Ez még nem sztori. A Kosztolányi Dezső téren ültem egy padon. Így már az.
A Gerincesek a jelenben elfogadott 9 állatkör egyike s ezeknek, tehát az állatországnak legmagasabbika, melynek fő jellemvonása az, hogy valamennyi állat fajának testében a hátoldalon porcogós vagy csontos belső váz van: a gerinchur vagy gerincoszlop, s éppen ettől nyerték e század elején a Gerincesek elnevezést.
A mai nap mérföldkő az életemben. Ha a gimnáziumi tesitanárom hallotta volna, ami a fitness terem öltözőjében ma lezajlott, egy: nem hiszi el, kettő: kicsordul a könnye. Az volt ugyanis, hogy a szép ,szőke, vékony lányok, akik öt percet futottak, megkérdezték, én mennyit. Én negyvenet, háhá, nekem ez sok. Hűűű. Biztos nem dohányzom, mondták. Nem, nem dohányzom – ez mondtam nekik és ezt kimondani már önmagában gyönyörűség! Akkor biztos ezért birom így, jaj de ügyes vagyok, bezzeg ők nem edzettek. Ez zajlott ma le. Az én könnyem is kicsordul mindjárt. Összegezném: én vagyok a menő, mert futok és nem dohányzom és edzett vagyok. (Babi néni, elő a zsepit!) Kis mellékízt ad a dolognak, hogy akkor is ők a szép, vékony, szőke lányok, nem én.
Miért nem tudják a lányok kimondani azt a szót, hogy fenék? Miért mondják mindig, hogy popó? Most ez foglalkoztat engem.
Életképek a nyelviskolából. (részlet)
People in Hungary don’t pay taxes. Hungary is full of free-livers. (Bár ha a szervkereskedelemre gondolunk…)
illetve
- Do you understand it?
- Yeah, yeah. I’m cutting.
Mikor kicsi voltam, azt gondoltam, nem lehet annál unalmasabb, hogy angol nyelvtant kell tanulni. Aztán felnőttem kicsit, és azt mondtam magamnak, nem lehet annál unalmasabb, mint angol nyelvtant tanítani. Most pedig azt tanulom, hogy hogyan kell angol nyelvtant tanítani. Remélem, ez már a superlative.
Mikor hétfőn reggel a Tescoban a kábé 6 kilós műanyagkosarammal annyira oldalbavágtam a sorban mögöttem gugoló fiút, hogy az keresztebeesett előttem* és a két pult között hasraesett és kiterült, mint egy béka, már éreztem, hogy ez nem az én hetem lesz.
*Már kipakoltam a futószalagra a sok-sok tejet és akkor kaptam az sms-t, hogy vigyek cukrot, visszaszaladni nem volt idő, vissza az egész a kosárba, mögöttem a fiú már kipakolt a szalagra és lehajlot, hogy a helyérerakja a kosarát, az enyém meg nehéz volt, nagy lendületet kellett venni és…
