Most már csak az a kérdés, hogy lefekvés előtt az örmény népirtástról tanuljak, a Hullarablás című könyvet olvassam vagy a gázai bombázásokról hallgassak-e podcastot.
Most a blogom olyan állapotban van, minta mikor azzal kezded a nagytakarítást, hogy először iszonyatosan szétpakolsz.
Megtanultam, hogyan készül a fűrészlap és a színes gumicsizma, hogy a saját falábadat nem érdemes kilőni az ágyúból, mert csak faforgács lesz belőle, egy egész napon keresztül csülköt és szaloncukrot ettem felváltva, anyukám még csalni is képes volt elfelejette, hogy kimarad a dobásból a Notre Dame-i Toronyőrös társasjátékban(!), tökélyre fejlesztettem a hívjuk fel telefonon családtagjainkat, akik mellettünk ülnek a kanapén, mert vicces (nem az) és mert ingyen van (az) és mert nincs jobb szórakozásunk (nagyon az) című népijátékot, beszélgettem sokat a kutyámmal. De vége, és elkezdődött a poszt-karácsonyi élet tornával, diétával, tanulással. Hallelujah!
Kaptam ma ajándékot a nyelviskolai csoportomtól. Volt jókis csoki, amit egész nap faltam/tunk és még mindig van. Meg egy CD-t, amire pdf formátumban fel van töltve a könyv, amiből tanítok, a borítóján pedig a nevem és egy kép rólam, de nem ám simán, hanem be-mon-tá-zsol-va egy Have you seen this wizard (!) felirattal ellátott plakátra, ami egy házon lóg, háttérben téli táj, és még az azkabani fogolyszámom is ott lóg a képem alatt. Ez életem első pedagógusi minőségben kapott ajándéka. Egy azkabani fogolyvarázslóként abrázoltak. És én örülök.
A Katona József Színház mosónője biztos nem örül, hogy most a Macbethet adják. Én azért örülök.
Olyan ez a világ, bazmeg, hogy jobb lenne megölni magad. De komolyan. Csak az a baj, hogy én már nem tehetem meg. De te még megteheted - mondta, miközben a wc ajtón ott napfürdőzött egy szál tangában az összes műanyag játék.
Igen, én arra is képes vagyok, hogy csörög az óra, kelek, csoszogok, fogatmosok, 10 percet gondolkozom a kotűrömön, bepakolom a táskám, hogy akkor puccparádé miegymás, indulnék a dolgzóba, csak valami mégiscsak fura. Hát talán az hogy hajnali fél négy van?
Mentem az Astoriára és ott feküdt egy férfi az úton. Betörött szélvédőjű autó mellette, mentősök körülötte, bámészkodó járókelők mögötte. Közvetlenül mellette, a járdán a Líra és Lant kirakatában az Isten című könyv 9900 forintról 3300-ra volt leértékelve. Ezt csak visszafelé vettem észre, mikor azt is, hogy a kezéből kigurult zsemle ottmaradt az úton.
Kaptam ma egy sms-t, hogy Képzeld, 10 napja nem gyújtottam rá. És a kötelező hogyhogy után jött a válasz, hát miattad. Váó, kérem, inspiráció vagyok. Egy nemdohányzó inspiráció.