Ehhez csak annyit tudok hozzáfűzni, hogy váááááááá-áááá-ááá-áá (rekedt, egyre elhalaló torokhangon). És ez nem feltétleül negatívum.

Alice Walkert olvasok és Bessie Smith-t hallgatok a Budaörsi út mellet, és még magam előtt is próbálom tenni a fejem, hogy egy ici-pici fogalmam azért mégiscsak van. Természetesen nincs.

“Állítólag azért ment Amerikába, mert az egyik egyetem mikrobiológiai tanszékén állást kapott. A versírással soha nem tudott felhagyni. Állati sejtekből konstruált költeményeket. Az így létrejött Háy által kifejlesztett microscope-poetry óriási hatást gyakorolt a már agonizáló kísérleti költészetre. Úgy tűnt, hogy a sejtversek befecskendezése az elrákosodott költői szövegekbe megakadályozza a betegség burjánzását, és egyfajta eredeti helyzet helyreállítását is lehetővé teszi. Sajnos Háy személyes életére nem hatott gyógyítólag a microscope-poetry, mert ezzel tönkretette az egyetem egyik legdrágább kísérletét. Az egyetem beperelte. Háyt elítélték. A börtönben megsemmisítette a sejtversek dokumentációját, és öngyilkos lett.”

 

A Kedvestől megkaptam pszeudoajándékként, de mégis meglepetésként Háy János Meleg kilincs című kötetét, amely az elmúlt tizenegynéhány év  (főleg) verseinek válagatását tartalmazza.

Mint például: Marcel Duchamp Hangot Kakál (Ó)

 

 

És nagyon el lett találva, mellesleg.

Várjuk, várjuk. Biztos nem lesz olyan jó, mint a Despair mondjuk.